A méhek a kertészek legjobb barátai, ugyanis nagyon fontos feladatot látnak el. Miközben begyűjtik a méz alapanyagát, a pollent, meg is porozzák a növényeket, így bő termést biztosítanak a kertészeknek. A méhészet és a kertészkedés tehát szoros viszonyban áll egymással. Ezért a bölcs kertész vigyáz a méhekre, és nem használ olyan vegyszert, amivel ártana ezeknek a hasznos rovaroknak.

A méhek már kora tavasszal elkezdik a szorgoskodást, ha találnak megfelelő virágos növényt, amelyből pollent tudnak gyűjteni. Ha a kertünkbe akarjuk csalogatni a méheket, akkor érdemes olyan fákat, cserjéket vagy egyéb növényeket ültetni a kertbe, amelyek kora tavasztól nyár végéig biztosítanak számukra megfelelő pollenforrást.

A húsos som már február végén kibontja virágait, és a méhek is nagyon szeretik, ezért jó, ha van ilyen is a kertben. Egyre gyakoribb a mézeskert telepítése is a méhészetek közelébe. Ezek a kertek úgy lettek berendezve, hogy az egész vegetációs időszakban legyen olyan növény, amelyik épp virágzik. A fő mézelő növények között talán az akác a legjelentősebb, de hárs is kedvelt mézelő fának számít, ugyanúgy, mint a japánakác, amely még a nyár végén is virágzik.

Bár ennek az utóbbinak van egy hátránya, mégpedig, hogy nem őshonos, így vigyázni kell vele, mert ha elszaporodik, akkor kiszoríthatja az őshonos vegetációt. Egyes szántóföldi növények is alkalmasak mézeskertek kialakításához, sőt sok gyomnövényként számon tartott növény is gazdag pollen és nektárforrást jelent a kis barátainknak.