A méhkaptár egy igen érdekes világot rejt el a kíváncsiskodó tekintetek elől. Egy egész kis méhbirodalom rejtőzik egy-egy kaptár belsejében, királynővel, katonákkal és dolgozókkal együtt. A méhek társadalma nagyon összetett és izgalmas, ezért rengeteg tudós foglalkozott már a tanulmányozásukkal, mégsem ismerjük még tökéletesen ezen szorgos lények életét.

Azt viszont sikerült kideríteni, hogy nem vaktában repülnek bele a nagyvilágba, amikor új méhlegelőt keresnek. A dolgozók között ugyanis vannak felderítők is, akik időről időre elindulnak új forrásokat felkutatni. A tájékozódásban a Nap állása, valamint a látványosabb tereptárgyak is segítségükre vannak. Így könnyen visszatalálnak a kaptárba.

De az igazi meglepetés csak ezután következik. Ugyanis ha sikeres volt a felfedező akció, akkor azt el kell „mondani” a kaptár többi lakójának is. Ugyanis nem a felfedező vezeti oda társait, mert ő elindul egy újabb küldetésre. A kaptárba visszaérve azonban átadja az információt a lelőhelyről. Még pedig tánccal. Eltáncolja a távolságot, az irányt és minden szükséges adatot, amelyek segítségével a dolgozók rálelhetnek a mézlegelőre.

A sötét kaptárban, a dolgozók körülállják a táncolót, és csápjaikkal követik azt, hogy megértsék, mit szeretne közölni velük. A tánc intenzitása, időtartama a távolságra enged következtetni, míg a mozgás iránya a mező irányára utal. Még a talált élelemforrás minőségéről is kapnak információt a kaptár lakói, mert a felderítő hoz egy kis kóstolót, amivel megkínálja az útra kész dolgozókat.