A népi bölcsességre javasolt jobban odafigyelnünk és nem babonákkal teleszőtt, naiv tudásnak titulálnunk. Nem csupán a magyar nép gazdag tudásanyagára vonatkozik a fent elhangzott kijelentés, hanem számosra. Nemrég a kezembe került D.G. Jarvis: Az almaecet és a méz című könyve, amelyben a természetes népi gyógyászat mézzel kapcsolatos vonatkozásairól is beszámol. Könyvében leírja, hogy a „zöld hegyi”, azaz a vermonti emberek a méhet nem csupán értékes, aranyszínű csemegéjéért tartják nagy tiszteletben, hanem táplálkozási szokásai folytán is nagyra becsülik és példaértékűnek, követendőnek minősítik.

A méh, tudniillik csupán a minőségi nektárt hajlandó elfogyasztani, az ő értékrendszerében nem létezik, az ún. gyorsnektár-étterem, amely nem tartalmaz a szervezet számára értékes tápanyagot, csupán ideig-óráig jóllakottság-érzést kelt benne. Érdekes megjegyezni a mézről, hogy a baktériumok nem képesek megélni benne. Mindezt a tudósok magas káliumtartalmának tudják be.

Egy bakteriológus kételkedett ebben, ezért belevágott egy kísérletbe, amelynek folyamán mézbe baktériumtenyészeteket helyezett, és figyelte, hogy mi történik velük. A végeredmény elképesztő volt. Ilyen és hasonló eredményekről számolt be a kísérletező: a hasitífuszt két nap alatt képes elpusztítani, a hurutos tüdőgyulladást okozó kórokozót öt óra alatt, a hashártyagyulladás-, a gennyes tályog- és a vérhas kórokozóit tíz óra alatt. A méz hosszú évszázadokig őseink egyetlen édes és egészséges csemegéjének bizonyult. Gazdag ásványianyag-tartalma van, ekképpen található benne: réz, mangán, szilícium, klór, kálcium, vas, foszfor, alumínium és magnézium egyaránt.

A könyv 36. oldalán a szerző a következőképpen szól a mézről: „a normális szervezet ásványi elemek iránti igényét a méz kielégíti”. Azt is hozzáfűzi, hogy a sötét színű mézek többet tartalmaznak vasból, rézből és mangánból, mint világos színű társaik. A méz nem csupán ásványi anyagokban, hanem vitaminokban is bővelkedik. Azt tudjuk, hogy egyes zöldségek és gyümölcsök C-vitamin tartalma igen magas, azonban a mézről lejegyezték, hogy mivel számos növény virágporában gyakran sokkal több C-vitamin található, így a mézben is.